Kiskertünkben valami megtámadta a sóskát. Lyukak lettek rajta és fekete apró gömböcskék, ami talán apró bogár vagy valami kosz- szerűség lehet. Ennek apropóján utána néztem, mit is kell tudni erről a közismert növényről?
A sóskáról
A sóskát általában magvetéssel szaporítjuk. Bár könnyen, egyszerű módszerekkel termeszthető, a környezettel szemben kevésbé igényes zöldségfaj, kevés betegsége és kártevője van, főleg konyhakertekben saját felhasználás céljára termesztik, nagyüzemben nemigen, mert nagyon sok vele a munka.
Legnagyobb értéke, hogy már kora tavasszal ad fogyasztható termést.
A sóska évelő, lágyszárú növény. Mélyre nyúló, erős főgyökeret fejleszt; a levelei pedig vastagok, lándzsa alakúak.
A hosszú nappalok hatására magszárat fejleszt, amit ha eltávolítunk, a levelei továbbra is zsengék, fogyaszthatók maradnak.
Mikor érzi magát legjobban?
Az optimális hőmérséklet számára 16 °C körül van, de a hideget is jól elviseli, mínusz 10-15 °C alatt fagy csak el. Jól tűri a félárnyékot, de nagy levélhozamra csak fényben gazdag helyen képes. Hosszú nappalok és a nagy meleg hatására hamar magszárba megy.
Talajban nem válogat, vízigénye nagy, szereti a párás környezetet. Szinte minden talajtípuson eredményesen megtermeszthető. Tápanyagok közül a nitrogénből igényel többet, ami közvetlen hatással van a termőképességére. Ezen kívül, mint minden levélzöldségfélének, az átlagosnál valamivel nagyobb a magnézium-és a vasigénye.
Legismertebb fajtája a Pallagi nagylevelű
Nagy levélhozamú, erőteljes fejlődésű fajta. Levelei szélesek, világoszöld színűek és felállók. Évelő, de a 2-3. évtől kezdődően levélhozama csökken. Nagyobb mennyiségű levél főleg kora tavasszal szedhető. Mélyhűtésre, ill. friss fogyasztásra alkalmas. Kora tavaszi és őszi termesztésre ajánlott.
Hogyan gondozzuk?
Különösebb ápolást a gyomláláson, az elpárologtatott nedvesség pótlásán és esetleges fejtrágyázáson kívül nem igényel. Különösen a kezdeti időszakban kell gyakran, kis vízadagokkal öntözni, a kifejlett növények már jobban elviselik a szárazságot.
Szerencsére nem sok kártevője van, leginkább a földibolha szokott kárt tenni benne.
Miért szeretjük?
A sóska savanykás ízének étvágygerjesztő hatása van.
Salátának, levesnek és főzeléknek kiváló, illetve fehér húsok kiegészítője is lehet, akár a kiklopfolt húsba tölteléknek is jó.
Viszonylag nagy a C-vitamin-tartalma, és az emberi szervezet számára fontos ásványokból is sokat tartalmaz (foszfor, vas, kalcium). Magas gyümölcssav- tartalma következtében kedvező étrendi hatású, továbbá frissítő és élénkítő.
Sóskafőzelék sajtos tojással
Sóskafőzelék
Hozzávalók:
- sóska,
- olaj,
- tej
- liszt,
- cukor,
- kevés só
Elkészítése: A sóskát alaposan meg kell mosni, hogy az összes homok és szennyeződés biztos lemosódjon. A vastagabb levélnyeleket el kell távolítani, hogy a főzelékben ne találkozzunk majd fás részekkel (szálakkal). A forró olajon dinszteld meg, és miután teljesen összeesett időnként megkavarva várd meg, hogy elforrja a levét. Nyomkodd össze a fakanállal, vagy ha teljesen homogénre szeretnéd, turmixold össze botmixerrel. Végül tejjel készült habarással sűrítsd. A besűrítés után ízlés szerint még néhány kanál tejföllel gazdagítható.
Sajtos tojás
Hozzávalók:
- kevés olaj
- tojás
- zöldfűszerek
- reszelt sajt
- só
Elkészítése: Serpenyőben felmelegítjük az olajat, a tojásokat egyenként beleütjük, az előzetesen összevágott zöldfűszereket (nálam bazsalikom, kakukkfű) és a sót ráhintjük. Ha egy kicsit elkezd sülni a tojás, lazán összekeverjük. Így se nem rántotta, se nem tükörtojás lesz belőle. Amikor már nincs benne nyers rész, elzárjuk a tüzet, a tojást megszórjuk reszelt sajttal és fedő alatt ráolvasztjuk.
Bátrabbak ropogós héjú, finom kenyérrel is fogyaszthatják!
